Idén 174. éve annak, hogy a Nyergestetőn Tuzson János és mintegy ezer fős csapata feltartóztatták a többszörös túlerővel bíró ellenfelet. Az orosz-osztrák csapatok hajthatatlanul próbáltak áttörni a védvonalon, de a székely hadosztály hősiesen tartotta a frontot.
Erre a a félelmet nem ismerő kitartásra emlékeztünk augusztus 1-én a nyergestetői Honvéd emlékműnél. Elsőként a székely zászló ünnepélyes felvonására került sor a Tuzson János fúvószenekar és a Csíkszéki Mátyás huszáregyesület közreműködésével, majd a csíkkozmási Bojzás néptánccsoport küküllőmenti táncokon keresztül mutatta be a férfiak katonává válását, majd leszerelését, hazatérését. Ezt követően Szántó László, Csíkkozmás polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, bevezetve őket az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeibe. Őt követően dr. Lukács Bence Ákos vezető konzul mondta el beszédét, melyben kihangsúlyozta:
„A belső érték megbecsülése aranyfedezet, ami emberhez méltóvá teszi az életet. Ebből a szempontból a Nyergestető honvédei jelesre vizsgáztak. Nekünk nem marad más hátra, mint fejethajtani előttük. Fejhajtásunk azonban akkor lesz valódi, ha megpróbáljuk életünket méltó módon hozzájuk, lelkiismeretünkhöz igazítani.”
A beszédek sorát Tánczos Barna parlamenti képviselő megemlékező felszólalása zárta. A továbbiakban Bilibók Géza plébános áldása, közös ima következett, majd elhelyezték a koszorúkat, ezzel fejezve ki tiszteletüket az értünk elhunyt hősök iránt. Az esemény a magyar himnusz eléneklésével és a nemzeti imával zárult.
Huszárok, vitézek, népvisletbe öltözött fiatalok emelték az esemény színvonalát. A megemlékezés méltóképpen éreztette annak a hősiességnek a súlyát, amit a székely csapat tanúsított 174 évvel ezelőtt.
2023. augusztus 1.
