Az RMDSZ jelöltjeire voksolnának a legtöbben Hargita megyében, ha most vasárnap tartanák a helyhatósági választásokat. Ez derül ki abból a felmérésből, amely az RMDSZ három területi szervezete megbízásából készült az év elején.
Az önkormányzati választás kapcsán kérdezték a Hargita megyeieket választási szándékukról és politikusok, illetve pártok iránti bizalmukról. A 2020. január 10. és február 20. közti időszakban 1758 személyt kérdeztek meg, a megye 18 éves és annál idősebb lakosságából.
A felmérés során a válaszadók 70%-a jelezte, hogy részt kíván venni a helyi választáson. A legmagasabb részvételt Gyergyó és Csík térségében jelzik a válaszok. A 2016-os önkormányzati választásokon és a 2019-es EP-választásokon jegyzett 43,47%-os, illetve 47,51%-os részvételt figyelembe véve a 2020-as helyhatósági választásokon 45%-50%-os valós részvétel várható. Ezt az arányt természetesen befolyásolhatják a választásokig hátralévő időszak társadalmi és politikai történései.
A felmérés adatai alapján elmondható, hogy az MPP és az EMNP szavazóbázisa csökkent, és e csökkenés okai elsősorban a két pártot övező konfliktusok. A 2016-os választásokon e két párt a magyar szavazatok 27%-át (MPP 14%, illetve EMNP 13%) szerezte meg megyei szinten, jelenleg viszont a pártpreferenciákra vonatkozóan a felmérés összesen 6%-os (2%, illetve 4%) támogatottságot mutat esetükben. A felmérés során azonosított bizonytalan szavazók („Nem döntöttem”) aránya 23%, az RMDSZ-re szavazók aránya 66% (a 2016-os önkormányzati választásokon az RMDSZ a magyar szavazatok 73%-át szerezte meg).
Hargita megyében a legnagyobb arányban (66%) az RMDSZ képviselőit támogatják a választópolgárok. Az RMDSZ jelöltjeit leginkább Csík-térségben támogatják, a legkevésbé Udvarhelyszéken.
A vizsgált politikusok közül Kelemen Hunor és Borboly Csaba rendelkezik nagyon magas ismertséggel a Hargita megyei magyar lakosság körében, ezért valószínűsíthető, hogy az említett két Hargita megyei politikus képes elsősorban jelentős szavazóbázis mozgósítására. A megyeitanács-elnöki tisztségre vonatkozó kérdésre – amelyben értelemszerűen Kelemen Hunor neve nem szerepelt – a válaszadók 60%-a Borboly Csabát javasolja a következő négy évre a megyei tanács elnökének.
Borboly Csaba ismertsége, a médiában való megjelenések mellett, elsősorban fizikai elérhetőségének köszönhető, vagyis hogy a választópolgároknak lehetőségük van közvetlen kapcsolatot kezdeményezni vele. Ezt igazolják vissza a Gyergyó-térségi és az udvarhelyszéki adatok is. Barti Tihamérnak és Bíró Barna Botondnak a saját körzetében van magas ismertsége, a másik két térségben viszont 20-30%-os ismertségi mutatóval rendelkeznek.
A felmérés készítőinek következtetései szerint az EMNP–MPP-együttműködés következtében megjelent konfliktusok és belső harcok lehetőséget jelentenek az RMDSZ számára a vezető pozíciója megerősítésére és a 80%-ot meghaladó támogatottság bebiztosítására megyei szinten. A három térség (Csík, Gyergyó, Udvarhely) közül a csíki térségben a legerősebb az RMDSZ, illetve itt tulajdonképpen napjainkra sem sikerült az EMNP-nek és az MPP-nek valós támogatottságot szereznie a 2012-es helyhatósági választások óta (ekkor volt a legutóbbi olyan választás, amelyen a megyei tanács elnökét közvetlen szavazással választották).
Székelyudvarhely esetében az adatgyűjtés időpontjában még nem nevesítették a potenciális polgármesterjelölteket, így ezt szem előtt tartva vonták le a mérés azon következtetését, mely szerint városi szinten nem tapasztalható az RMDSZ támogatottságának csökkenése a választási szándékok szerint, a tendencia továbbra is 44% körül mozog (mint a 2016-os önkormányzati választásokon), ellenben az EMNP és MPP esetében jelentősen csökkent a választói szándék (3,4%, illetve 1,9%).
A Gyergyószentmiklóson gyűjtött adatok tendenciaelemzése azt mutatja, hogy az RMDSZ-nek lehetősége van a polgármesteri szék megszerzésére. Jelen felmérés egy 61%-os támogatási tendenciát mutat az RMDSZ-nek. Az előző helyhatósági választások alkalmával az RMDSZ a helyi tanácsra leadott szavazatok 36%-át szerezte meg, ellenben figyelembe kell venni, hogy nem volt saját polgármesterjelöltje. Az EMNP támogatottsági indexe nagyon alacsony, a gyűjtött adatok szerint 0–1%, míg az MPP támogatottsága 6,6%. A szavazatok többségének RMDSZ általi megszerzésére van esély, amennyiben a szövetségnek van polgármesterjelöltje (az adatgyűjtéskor ez még nem volt nyilvánvaló), illetve ha sikerül egy egyértelmű térségi és városi RMDSZ-es fejlesztési koncepció üzenetét hitelesen átadni a választópolgároknak.
Csíkszeredában a felmérés nem mutat tendenciaváltozást, továbbra is az RMDSZ élvezi a szavazók többségének bizalmát, az adatgyűjtéskor még nem volt nyilvános jelölt a megyeszékhely polgármesteri tisztségére.
Csíkszereda, 2020. március 13.
